Apró örömeink segítenek magabiztosan beszélni is…

Apró örömeink segítenek magabiztosan beszélni is…

“ Nyáron alkonyatkor a lugasban szentgyörgyhegyit inni, ez az élet nagy ünnepélyes pillanatai közé tartozik. Ilyenkor az asztalt le kell takarni sárga, vagy rózsaszín abroszszal, a vázába virágot kell tenni, éspedig ciniát vagy napraforgót, és egészen nagy költőt kell olvasni, Pindaroszt vagy Dantét vagy Keats-et. Aki az ilyen pillanatokat nem ismeri fel, azt elveszett embernek lehet tekinteni”
(Hamvas Béla:A bor filozófiája)

Értékeled igazán a hétköznapokban is jelenlévő ünnepi pillanatokat?

Vajon mikor volt a kezedben egy jó könyv, vagy tudtál a legegyszerűbb falatokra is gasztronómiai élményként tekinteni? Mikor feledkeztél bele egy jó beszélgetésbe?

Ezek azok a momentumok, amelyek képesek kialakítani, fokozni és tartóssá tenni pszichológiai jóllétünket. Azok az emberek, akik gyakran élik át a jelen örömét és képesek később felidézni őket, elégedettebbek az életükkel, inkább érzik magukat boldognak, mint akik nem. (Bryant,Smart,King 2005)

Mi a szerepe mindennek a szorongásmentes idegennyelv-használatban?

Nyelvi gátlásaink kezelésének egyik alappillére a megfelelő stresszmenedzsment. Lelki stabilitásunk, kiegyensúlyozottságunk, derűs életszemléletünk biztos alapot nyújt a kihívást jelentő helyzetekben is.

“Az apró örömök élvezete” nem csupán elégedettebbé és boldogabbá teszi életünket, hanem egyfajta stresszcsökkentő technikaként is használható. Érdemes először hagyni magunknak, hogy elmerüljünk az élményben, majd picit később tudatosítani ezeket. Készíthetünk belőlük például színes emlékképet, de beválhat az is, ha a kellemes hangulatot, ízeket, illatokat, vagy tapintás érzeteket tartósítjuk memóriánkban.

Gondolok itt arra is, amikor sikeresen oldottunk meg egy nehezebbnek tűnő feladatot, vagy spontán jól éreztük magunkat. Amikor átjárt az öröm és magabiztosság érzése, vagy épp nyugodtak voltunk. Használhatjuk belső képeinket például állásinterjú, prezentáció, szóbeli nyelvvizsga előtt. A cél, hogy önbizalommal teli, pozitív hangulatba tudjuk hozni magunkat.

Néhány technika, hogyan tehetjük tudatosabbá apró örömeinket:

Hétköznapi élményeink élvezete:

Gondold át napi rutintevékenységeidet és rituáléidat! Például időzz el élvezettel a reggeli kávé illatán, a péksütemény zamatán.

Közös nosztalgiázás:

Családoddal, barátaiddal idézzétek fel legkedvesebb közös élményeiteket együtt! Lehet ez egy kellemes családi ebéd, jó nyaralás, közös esti program.

Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok!

Ez a technika a pozitív emlékekben való elmerülés képességének fejlesztését célozza meg. Például: Találj néhány percet, amikor picit magaddal lehetsz. Ülj le és készíts kellemes emlékeidről egy listát, válaszd ki közölük legkedvesebb emlékedet. Végy mély lélegzetet, csukd be a szemed, és gondolj erre az emlékre. Hagyd, hogy az emlékhez kapcsolódó képek megjelenjenek. Képzeld el a felidézett emlékhez kapcsolódó pozitív eseményeket, képeket. Gondolataid szabadon járhatnak az emlék részletei között, miközben elképzeled azt.

Ünnepelj!

Ünnepeld meg a jó híreket! Légy büszke teljesítményedre, hiszen az képességeidnek és erőfeszítéseidnek köszönhetően jöhetett létre! Örülj bátran barátaid és közeli hozzátartozóid sikereinek is!

Ismerd el mások teljesítményét is!

Légy nyitott a szépségre és kiválóságra! Csodálj meg másokat, akiktől tanulhatsz, akik képességei és erőfeszítései elismerésre méltóak. Nézd meg, milyen erőfeszítéseket tettek, hogyan szemlélték a világot, milyen technikákat, napirendet alkalmaztak ahhoz, hogy az általad tisztelt eredményt elérjék.

Irányítsd figyelmed tudatosan is az örömet okozó apró élményekre!

Élvezd az étkezést, a jó zenét! Érdemes a figyelmünket az egyes részletekre koncentrálni, és közben megpróbálni nem gondolni másra.

Fényképezz!

Örökítsd meg a pillanatot úgy, hogy spontán kattintasz, akkor, amikor valami nagyon szépet látsz, vagy kellemes hangulatot élsz át. Később nézd csak meg, milyen képek keletkeztek, mondd ki magadnak, mi volt az a jó érzés, amit átéltél, válaszd ki a legjobb képeket ez alapján. Valószínűleg egy idő után spontán fogod ezekre a momentumokra a figyelmed irányítani és átélni őket.

Keresd a keserédes élményeket!

Ezekben az élményekben összekeverednek az érzelmek, leginkább az öröm és a szomorúság. Amikor tudatában vagyunk a dolgok mulandóságának sokkal jobban értékeljük azt, ami épp körülvesz bennünket, ami nekünk adatott.

Ragacsos nosztalgia

Ilyenkor vággyal keveredő örömet érzünk, olyan sóvárgást, amely egyszerre örömteli és szomorú. A folyamat logikája hasonló, mint ahogy az előző bekezdésben leírtam.

Azt hiszem, hogy az tehet bennünket szinte minden helyzetben kiegyensúlyozottá, ha képesek vagyunk meglátni, ami minket feltölt gondolatokkal, pozitív érzelmekkel, motivációval. Ha a kudarcot is tudjuk tanulási helyzetként értelmezni. Ha sikerül spontán is élvezni a pillanatokat, és tudatosan tervezni a jövőt is.

Felhasznált irodalom: Sonja Lyubomirsky, Hogyan legyünk boldogok? (2008)
Fénykép:a bordeaux-i borvidéken valahol 🙂

error: A tatalom védett!