Talán 20 éves voltam, amikor erről az elméletről halottam. Már akkor is vonzott a gondolat, hogy mindannyian hasonlóan egyforma nyelvtani-mondattani struktúrákkal a fejünkben jövünk a világra, és pusztán csak környezetünkön, illetve a véletlenen múlik, hogy melyik nyelvet fogjuk beszélni.
Noam Chomsky, nyelvész, filozófus, politikai aktivista.
A nyelvészetet természettudományos kontextusba helyezte, ezzel alapjaiban változtatta meg a nyelvészeti, elmefilozófiai és a pszichológiai gondolkodást, jelentősen hozzájárult a kognitív tudomány létrejöttéhez.
Chomsky legmeghatározóbb, széles körben is egyik legismertebb és legvitatottabb hipotézise az “univerzális grammatika”.
Azt feltételezte, hogy a nyelvtan, azon belül is a mondat tan “magja” genetikailag meghatározott, azaz “velünk születik”.
Két összetevőből áll, a minden nyelvre érvényes nyelvtani elvekből (principles) és a nyelvet meghatározó specifikus paraméterekből (parameters). Emellett úgy vélte, hogy az agyban működik egy autonóm mentális nyelvi rendszer (nyelvi fakultás/modul), mely a nyelvi működéseket – a megértést és beszédprodukciót, az aktív nyelvhasználatot – függetlenül szabályozza.
Ezeket a hipotéziseket kutatások sorával próbálják cáfolni illetve bizonyítani, többek között idegtudományos módszerekkel is igyekeznek választ találni a kutatók arra, hogy valóban létezik-e egy autonóm nyelvi rendszer és ha igen, akkor mely idegrendszeri területeket használja.
Könnyen elképzelhető, hogy ez az agykéreg nagyobb területeit érinti, amelyek más szabályozó folyamatokban is párhuzamosan részt vesznek. (a teljesség igénye nélkül: Lukács-Pléh, 2003. Kertész, 2003. Valery-Siegal, 2000)
Chomskynak köszönhetjük azt, ahogyan ma a tudomány a nyelvről és annak elsajátításáról gondolkodik. Sokan a modern nyelvészet “atyjaként” aposztrofálják őt.
Mindemellett nagy hatású politikai gondolkodó és filozófus is, közéleti megszólalásait rendre nagy figyelem kíséri világszerte.
Forrás: Általános pszichológia 3.
Csépe-Győri-Ragó, 2008
