Régóta lángol a vita a nyelvoktatással foglalkozó szakemberek között, vajon mikor érdemes elkezdeni idegen nyelveket tanulni.

Nemrégiben egy cikkben arra hivatkozott a szerző a korai nyelvoktatás mellett érvelve, hogy ha a baba nem hall idegennyelvű beszédet egy a szaknyelvben szenzitív periódusként emlegetett fejlődési szakaszban, akkor nem lesz képes később gátlásmentesen és természetes módon idegen nyelven beszélni.

A szenzitív periódus azt az időszakot jelenti az emberi fejlődésben, amikor optimális bizonyos képességek kialakulása és amikor a környezeti hatások a leginkább elősegítik azokat. Az egyik ilyen a nyelvi képesség. Ahhoz, hogy megtanuljunk beszélni, találkoznunk kell nyelvi ingerekkel kisgyerekkorunkban. Ez a szakasz 6-7 éves korunkig tart, a legfogékonyabbak az első életévekben vagyunk a különböző nyelvi ingerekre.

Mint ahogy látjuk, ez a szenzitív periódus magának a nyelvi képességnek a kialakulására vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy elsajátítsuk az anyanyelvünket és később más idegen nyelveket is. Tehát nincs arról szó, hogy ha nem tanul a gyermek kicsi korában például angolul, akkor 6 éves kora után már nem fog tudni megtanulni.

Az óvodáskori idegen nyelven történő mondókázásnak, játéknak abban van szerepe, hogy ilyenkor még öntudatlanul az utánzás és a cselekvés által természetes módon vagyunk képesek egy anyanyelvi szinten beszélő tanártól/szülőtől az adott nyelvet megtanulni. Másrészt ilyenkor nagyobb az esély az akcentusmentes kiejtés elsajátítására, az úgynevezett artikulációs bázis/rendszer nagyfokú rugalmassága miatt.

A hangképzés, a gége felett lévő artikulációs izmok akaratlagos mozgatásával valósul meg. Ezek az izmok agykérgi irányítás alatt állnak, tehát a hangképzés akaratlagosan és tudatosan szabályozott, amely nagyon pontos és gyors vezérlésű a beszédhangok megfelelő képzése érdekében. Ezzel párhuzamosan az ősibb, az állatoknál is megtalálható limbikus szabályozó rendszer is szerepet játszik a hangképzésben, ez az emócionális/prozódiai beszédjellemzőket hozza létre. A két struktúra integrált egységként működik.

Úgy gondolom, nagyon sok előnye van a korai idegennyelv – tanulásnak, mégsem marad le semmiről az a kisgyerek, aki nem tanul játékosan az oviban vagy a szüleitől idegen nyelveket. Az a fontos, hogy a nyelvelsajátítási képesség alakuljon ki, hiszen a hangok megformálása akaratlagos tevékenység, így egy idegen nyelv hangjainak kiejtése is tanulható szinte bármely életkorban.

Az idegennyelvi-gátlások kialakulásának megelőzésében nem(csak) a korai nyelvoktatásnak van szerepe, hanem annak, hogy a szülő milyen mértékben tudja a gyerekét úgy elfogadni, ahogy van minden egyes tulajdonságával együtt. Fontos, a szülő mennyire figyel oda a gyerek szükségleteire és mennyire reagál azokra érzékenyen vagy épp abban érdekelt, hogy saját vágyait valósíttassa meg gyerekével. Megvalósítható elvárásokat támaszt a gyerek felé vagy irreálisan magasakat az élet bármely területén?

Úgy tudunk a legjobban segíteni a gátlások kialakulásának megelőzésében, ha magunk is aktív nyelvhasználók vagyunk, nyitottak más kultúrákra és ez a  gyermeki szocializációs folyamat során természetessé válik.

Felhasznált irodalom:

Michel Cole-Sheila R.Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, 2006

Általános Pszichológia 3. Osiris Kiadó, 2008