Hogyan tanulunk majd meg idegen nyelveket 2030-ban?

Hogyan tanulunk majd meg idegen nyelveket 2030-ban?

“Régen a hatalom az adatokhoz való hozzáférést jelentette. Ma a hatalom annak tudása, mire ne figyeljünk.” – Yuval Noah Harari

Vajon hogyan hat az idegen nyelv tanulás folyamatára a 21. századi technikai környezet? Hogyan változtatja meg a virtuális világ az oktatási folyamatban a tanár szerepét? Egyáltalán szükségünk van – e nyelvtanárra ahhoz, hogy egy idegen nyelvet jó kommunikációs szinten elsajátíthassunk?

80’as évek: A tudás forrása a könyv és a nyelvtanár.

Régebben a tudás és az idegen nyelv forrása a könyv volt. Lomb Kató, a 16 nyelven beszélő polyglott is azt javasolta az önállóan idegen nyelvet tanulni vágyóknak, hogy szerezzenek egy, a célnyelven íródott könyvet és szótárt, és kezdjék el olvasni, próbáljanak rájönni a fő tartalomra, majd szótárazzanak, a mondatok kontextusában tanulják meg a szótárazott kifejezéseket, szavakat. A szövegben fellelhető példák alapján következtessék ki a nyelvtani szabályokat.

Akkoriban külföldiekkel kapcsolatot kezdeményezni inkább levelezés útján lehetett, kivételes helyzetben voltak a turizmusban illetve a diplomáciai testületeknél dolgozók.

Igen munkás folyamat volt önálló nyelvtanulásba kezdeni, valóban keveseknek volt türelmük és kitartásuk így ismerkedni egy idegen nyelvvel, érdemes volt a gyorsabb haladás érdekében képzett tanárhoz fordulni.

90’es évek: A tudás forrása a könyv, a nyelvtanár és a műholdas csatornák.

A politikai rendszer megváltozásával az emberek számára elérhetővé váltak az idegen nyelvű műholdas csatornák, a szocialista blokk lebomlásával magyar állampolgárok szabadon utazhattak külföldre, és külföldi érdekeltségű cégek alapíthattak vállalatot itthon.

Megváltoztak a munkaerőpiac elvárásai, először előny, később feltétel lett a jobb pozíciók betöltetésénél az idegennyelv tudás.

Másrészt az emberek részéről is kialakult egyfajta nyelvtanulási motiváció a jobb elhelyezkedés reményében, a külföldi utazásokon való kommunikáció és a műholdas csatornák német illetve angol nyelvű csatornáinak megértése miatt.

A külföldiekkel való kapcsolatfelvétel már nem csak a levelezésre korlátozódott, találkozhattunk velük munkahelyeken, turisztikai központokban, szükségessé vált az élő kommunikáció, a gyors idegennyelvi reagálási képesség.

Ekkoriban a társadalmi igényeket kiszolgálva rengeteg nyelvkönyv, többféle kommunikációra alapuló nyelvtanítási módszer, és sok-sok nyelviskola került a piacra, leginkább oroszból gyorstalpalón átképzett nyelvtanárokkal.

Ha valaki önállóan szeretett volna nyelvet tanulni, már egy szerencsésebb helyzetben volt, hiszen inkább az élőhöz hasonló nyelvvel ismerkedhetett meg, a tévében hallhatta is azt, csere programokkal nyelvtanulási céllal már lehetséges volt külföldön pár hetet eltölteni. De még mindig a jó nyelvtanárnak (és a diák motivációjának) volt a gyors nyelvi fejlődésben döntő szerepe.

A 2000-es évek: A tudás forrása az Internet és a nyelvtanár.

Az előző folyamatot az Internet megjelenése és a háztartásokban való természetes jelenléte felgyorsította. Az angol a net elterjedésével is összefüggő globalizációval kezdett el idegen nyelvi pozíciójából kimozdulni és a modern alfabétizmus részévé válni. Hiszen, minden információ, ha gyorsan szerettünk volna a világban történő eseményekről hallani, ha tudományos munkát írtunk, ha utazni szerettünk volna, a legkönnyebben és a leggyorsabban a neten vált elérhetővé.

Előnyből elvárássá válik az angol készségszintű használata.

Az álláspályázatok alapkövetelménye lett az angol nyelv készségszintű használata és emellett legalább egy másik európai idegen nyelv ismerete, amely leginkább a német volt, tekintettel gazdasági kapcsolatokra és az ország közelségére.

Az önálló nyelvtanulást segítették a világhálón már egyre inkább megtalálható idegen nyelvet oktató oldalak, az idegen nyelvvel kapcsolatos információk. Az autentikus idegennyelvű szövegek. Mindezzel együtt strukturált tudást adó bázisok még nem alakultak ki, így a gyorsabb haladás érdekében szükség volt képzett nyelvtanárra.

A nyelvtanár átalakulásának kezdete nyelvi mentorrá.

A technikai fejlődéssel együtt azonban ebben az időben kezd megváltozni a nyelvtanár szerepe az oktatási folyamatban. Már nem kizárólagos birtokosa a tudásnak, egyre inkább – a nyelvkönyvek interneten megtalálható önálló gyakorlást segítő feladatainak is köszönhetően – elkezd nyelvi edzővé, mentorrá, az önálló tanulást facilitáló személlyé válni. Ő maga is (ki)használja a Google kereső nyújtotta lehetőségeket, fejében egyfajta virtuális tanítási tudásbázis gyűlik össze, mint egy térkép, hogy a nyelvtanulót a céljának megfelelő úton elindíthassa és kísérhesse.

2010-es évek: A tudás forrása már nem a könyv és nem a nyelvtanár, hanem az applikációk, a TED és a YouTube.

Az okostelefonok, a különböző közösségi hálók elterjedésével, a YouTube megjelenésével már nemcsak azok motiváltak az idegen nyelveket megtanulni, akik állást pályáznak meg, vagy külföldön szeretnének továbbtanulni, hanem szinte minden egyes ember, aki a világ vérkeringésébe be szeretne kapcsolódni.

Az angol egyértelműen meghatározó ebben a folyamatban, már nem tekinthető idegen nyelvnek, hanem használata egy olyan készség, mint az írás és az olvasás. Éppen ezért, mivel szinte mindenki beszéli valamennyire, minimum értés szintjén, más európai és nem európai valódi idegen nyelvek szerepe felértékelődik. Ezek jól kamatoztathatóak a kerrierépítésben, hiszen igen kevesen beszélnek például németül, franciául, spanyolul, oroszul.

A modern eszközök alapvetően lehetővé teszik egy idegen nyelv teljesen önállóan való elsajátítását, megfelelő hozzáállással és kitartással egészen hamar el lehet jutni egy alap kommunikációs szintre.

Az applikációk mentén strukturálhatjuk tudásunkat, a közösségi hálókon találhatunk magunknak anyanyelvi beszélgetőtársat, a különböző blogokon utána nézhetünk a nyelvtani szerkezetek pontos használatának.

Könyvek nélkül lehetséges idegen nyelvet tanulni, és ami szintén nagyon fontos, szinte minden kérdésünkre kapunk választ, már nemcsak a Google keresőben, hanem a YouTube-on és TED-en is.

Amíg Lomb Kató korában az olvasás és a könyv volt az elsődleges forrása a tanulási folyamatnak, úgy a mi modernizált korunkban a “kisképernyő” lesz az.  Nyelvtanulási céllal (is) használható, lehetőség nyílik azonnal a hallás és látás útján az eredeti célnyelvvel és annak kiejtésével találkozni. Szoktatni tudjuk fülünket az idegen nyelv dallamához és engedni lassanként a szóalakokat kiemelkedni környezetéből, majd a kontextussal összefüggésben megérteni. Az elsődleges tanulási forrás ebben az értelemben is a YouTube, hiszen akár filmrészleteket, zenéket pillanatok alatt találunk célnyelven. Amikor szükséges megállíthatjuk az épp nézett vagy hallgatott részletet, ha feliratozott változatot választottunk, azonnal szótárazhatjuk is a kifejezést.

Az online szótárak egyre kifinomultabbak és gyors találatokat eredményeznek, lerövidítve a tanuló számára a manuális keresésre fordított elpazaroltnak vélt időt. Gyorsan találhatunk a keresett szóval célnyelvi szövegeket is, hogy lássuk, miként viselkedik az adott kifejezés eredeti környezetében. Azonban azt érdemes tudatosítanunk, hogy az online szótárak használata is csak akkor lesz hatékony, ha kézzel kiírjuk a kifejezést saját szótárunkba, hiszen az írás elengedhetetlen a memorizálás folyamatában. A nyelvtanár itt, mint egy nyelvi lektor szerepel, aki, ha a tanuló igényli a magyarázatot, árnyalja a szavak jelentését és elmagyarázza mélyebben a különböző kontextusokban való használatukat.

A tanítás-tanulás folyamata kikerül a tanteremből.

Fentieket látva elmondható, hogy a nyelvtanár egyértelműen csupán a tanulási folyamat ösztönzőjévé válik, mentorrá és kommunikációs tanácsadóvá alakul át. Olyan idegennyelvi kihívások megoldásában vesz részt támogatóként, amelyek igen személyesek és speciális ismereteket igényelnek. A fejében egyfajta hatékony tanulási bázis található, ismeri a nyelvelsajátítás során bevethető modern és tradicionális eszközöket, a diák céljait és személyiségét együttesen megismerve személyre szabottan instruál és motivál.

A lélektan alapos ismerete, mind személyiségpszichológiai, mind a motivációt kutató affektív pszichológiai szempontból és a kommunikáció különböző elméleteinek ismerete nélkülözhetetlenné válik, hiszen nem kizárólag tárgyi tudást ad át, hanem a személyiségből és maladaptív gondolkodási mintákból is fakadó tanulói idegennyelvi elakadásokat saját kompetencia határain belül képes kell legyen kezelni.

Noha lehetséges felvenni a kapcsolatot a tanult nyelvet anyanyelvként beszélő emberekkel, mégis az élő kommunikáció gyakorlása jelenti a mai nyelvtanuló számára az egyik legnagyobb kihívást. A tanítás fókusza, ezért a beszédprodukció fejlesztésének irányába tolódik át a fent említetteken túl, és a nyelvtanár itt is inkább a nyelvi lektor és tanácsadó szerepébe bújik, javít és releváns visszajelzéseket ad a tanuló haladásának üteméről.

Akkor fordulunk felnőttként nyelvet tanulni vágyva egy nyelvtanárhoz, ha elvesztünk az internet nyújtotta lehetőségek útvesztőjében, speciális nyelvi céljaink, esetleg lelki okokból is fakadó nyelvi elakadásaink vannak, és/ vagy szeretnénk idegennyelvi kommunikációnkat hatékonyan fejleszteni.

Így a nyelvtanár – mentor valódi térképet nyújt, utakat vázol a nyelvi célok elérésére a nyelvtanuló számára méginkább, mint a 2000-es évek elején.

A jövő: Specializált nyelvi célok, önálló nyelvtanulás. A tudás forrása az algoritmus.

Szükség lesz-e egyáltalán idegen nyelv tudásra? Hiszen a technikai fejlődésnek köszönhetően már most szinte professzionális fordítógépek állnak rendelkezésre. Eljött a “bábel-hal” ideje.

A kérdés mégsem ilyen egyszerű. Érdemes ezt megközelíteni talán onnan, mit fog igényelni a munkaerőpiac, illetve az hogyan fog megváltozni a mesterséges intelligencia és az algoritmusoknak köszönhető automatizáció következtében.

Harari 21 Lecke a 21. Századra című könyvében azt fejtegeti, hogy azokon a területeken lesz nehezebb az embereket gépekkel helyettesíteni, “ahol rutinszerű cselekvésre és számos képesség együttes használatára van szükség, és amelyeken előre nem látott eseményekkel kell megbirkózni”

Hogyan kapcsolódhat ebbe a gondolatmenetbe az idegen nyelveken beszélés  képességének fontossága? Milyen munkák lesznek ezek, ha és amennyiben ez a Harari által vázolt jövőkép valósul meg?

Azt hiszem, az egyik legfontosabb alap képességünk mindig is a másokhoz való kapcsolódni tudás volt. A hálózatok, az emberi kapcsolatok építése ma még inkább kiemelt szerepet kap, mint valaha. Legyen szó az üzleti életről, az emberi közösséget érintő kihívásokról, képesnek kell lennünk továbbra is kommunikálni egymással.

Elképzelhető, hogy a tolmács mesterséges intelligencia kiválóan lefordítja nekünk majd az elmondani kívánt szöveget, azonban nem fog tudni minket (persze ez csak fikció részemről) pillanatonként instruálni, hogyan viselkedjünk idegen kultúrából származó beszélgető társunkkal.

Egy idegen nyelv elsajátításával nemcsak magát a nyelvet, mint kommunikációs eszközt tanuljuk  meg, hanem a célnyelvi ország gondolkodási struktúráját és kultúráját is átvesszük. Ahhoz, hogy sikeresen tudjunk más kultúrából érkezőkkel beszélni, nem kizárólag a nyelvre van szükség, hanem kulturális ismeretre, a nonverbális kommunikációra való támaszkodás bázisán gyors és rugalmas reakciókészségre.

Így azt gondolom, hogy idegen nyelv ismeretre minden komplex, emberekkel foglalkozó szakma esetén szükség lesz, ahol továbbra is kapcsolatot kell tartanunk tőlünk eltérő kultúrájú emberekkel, legyen az szuahéli vagy német.

Az angol, mint közvetítő nyelv ebben a kontextusban igen érdekes kérdéseket feszeget, ahogy korábban írtam a modern alfabétizmus részének tartom, nem idegen nyelvnek. A róla lehántott kultúra, csupán eszközként való felfogása következtében ez a nyelv egyszerűsödik.

Azonban, hiába csupán közvetítő, ahhoz, hogy sikeresen beszélhessünk angolul például a japán kultúrából érkező üzleti partnerünkkel, érdemes ismernünk a japán szokásmintákat, egy-egy kifejezés jelentését a cél kultúrában.

Úgy hiszem, hogy a jövőben a fentieken túl, ahogy a készségek, mint rugalmasság, gyors tanulékonyság, mintázatok felismerése, stressztűrési képesség lesz az alapja az új szakmáknak, úgy a nyelvtanulás területén annak a  képességnek elsajátítása válik fontossá, hogyan tudunk a lehető leggyorsabban idegen nyelveket megtanulni, adott eseményre bázis szókincset összegyűjteni, és minél hatékonyabban másokkal kapcsolatot teremteni.

A nyelvtanár egyértelműen nyelvi mentorrá, kommunikációs tanácsadóvá válik, aki segít eligazodni a neten a felesleges, illetve a hasznos információk erdejében, aki bázisként szolgál ahhoz, hogy megtanítsa az idegen nyelv elsajátítás módszertanát, a rugalmas, hatékony kommunikációt, a tanuló céljainak és személyiségének, képességeinek harmonizálásával. Igen komplex feladat ez, de persze segítségére siethetnek majd az algoritmusok és a mesterséges intelligencia is…. Ki tudja?

error: A tatalom védett!